Az emberek kapcsolattartása a környezetükkel öt érzékszervvel – látás, szaglás, hallás, tapintás és ízlelés – történik. Az érzékszervek egymással összefüggnek, az elkülönülésük csak a törzsfejlő- dés magasabb szintjén következik be, ami máig sem teljes. A pálinka, ahogyan más magas alko- holtartalmú italok, ízével, illatával, színével, textúrájával képes hatni az összes érzékszervünkre. Érzékszerveink segítségével agyunk felismeri az egyes gyümölcstípusokat, illetve különbséget tud tenni a különböző gyümölcsfajták pálinkái között, azok gyümölcsös, fűszeres aromája, intenzitása szerint. Ismerjük meg részletesebben a pálinkaérzékelés folyamatát. A szaglás és az ízlelés közöt- ti kapcsolat igen szoros, de a tapintáshoz kapcsolható az ízlelés, a szaglás, sőt a hallás is, mivel mindháromban van fizikai kapcsolat érzékelő és érzékelt között.
Látvány
Az első benyomásunk a pálinkáról a látvány, az áttetszőség, érlelt és ágyazott pálinkák esetében a színek játékának – mélységének, intenzitásának – érzékelése. Azoknál a pálinkáknál, amelyek az előállítás során sem érlelésen, sem ágyazáson nem mentek keresztül, minden esetben a kristályos áttetszőséget várjuk el. A pálinka hígításakor alacsonyabb alkoholfokon – 40-46%-on – opáloso- dás figyelhető meg, amely az üledéket képző kozmaolajok9 jelenlétének eredménye. Az egyes gyümöcsök és gyümölcsfajták esetében eltérő alkoholfok esetén figyelhetjük meg az opálosodás jelenségét. Bár ez a folyamat az íz- és illatérzékelésre nincs kihatással, a megjelenése negatívan befolyásolja a pálinka megítélését, értékelését. A technológia során a kozmaolajok hűtéssel – fa- gyasztással – és/vagy szűréssel kerülnek eltávolításra, de ezen lépések alkalmazásakor szem előtt kell tartanunk, hogy ezek az elválasztási technikák aromavesztéssel is járnak. A látvány elemzése során nem feledkezhetünk meg továbbá az érlelt pálinkákról sem, amelyek esetében az érleléshez használt hordó alapanyagának megfelelő szín jellemző, amely a fa alapanyagától függően lehet arany, zöldes-sárga, vagy akár borostyánszínű is, illetve az ágyas pálinkákról sem, amelyek színét, az ágy befolyásolja.
Szaglás, illatok, aromák
Az emberek szag- és illatérzékelése a szagokat jól érzékelő állatfajok – köztük a kutya – szag- lásához képest csökevényes, azonban az ember így is körülbelül ezer különböző illat/szag felisme- résére és azonosítására képes. Több mint 10.000 különböző szagot tudunk egymástól megkülön- böztetni. Az emberek szaglása az törzsfejlődés során többek között arra szolgált, hogy segítségével egy ételről vagy italról megállapíthassuk, hogy veszélyes-e az elfogyasztása vagy jó táplálék-e. Az illatokat először szaglószervünk érzékeli, majd azt az agyunk jelentéstartalommal látja el. Az illatokat ezen felül összekapcsoljuk azokkal az információkkal is, amelyeket más érzékszerveink érzékelnek. Néhány szippantás után az agy megtelik információval, a szaglási érzetek pedig az agy érzésekért, érzelmekért és motivációkért felelős részeiben tudatosulnak. A szaglás az emberek egyik nélkülözhetetlen képessége, használjuk a táplálék kiválasztásához, a párválasztásban, illetve a szociális kapcsolataink során, de befolyásolja az érzelmi életünket, a reakcióinkat és a memóri- ánkat is. Minden embernek saját testillata van, tehát illatunk egyedi, olyan, mint egy ujjlenyomat.
